Városlista
2024. december 27, péntek - János

Hírek

2023. Október 04. 07:09, szerda | Életmód
Forrás: MTI

Nobel-díj - Szabó Gábor: az attoszekundumos technikától több tudományos áttörés is várható

Nobel-díj - Szabó Gábor: az attoszekundumos technikától több tudományos áttörés is várható

A Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L\'Huillier által kidolgozott, Nobel-díjjal elismert attoszekundumos technikától a következő években több területen, így például a biológiában is tudományos áttörések várhatók

- hangsúlyozta Szabó Gábor akadémikus kedden az MTI-nek.

Az ELI ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source) szegedi lézeres kutatóközpont ügyvezetője elmondta, hogy ezzel a technikával rendkívül rövid fényimpulzusokat lehet előállítani, ez tekinthető egy olyan "vakunak", mellyel a leggyorsabb folyamatokat, így az elektronok mozgását ki lehet merevíteni.

Az, hogy mi történik ezen a rendkívül rövid időskálán, nemcsak a fizika, hanem az élettudományok számára is fontos lehet - mutatott rá a fizikus.

A világon a szegedi ELI ALPS-ban működik a legtöbb attoszekundumos forrás, szám szerint öt. Ezek felhasználásával több területen, így például a biológiában is tudományos áttörések várhatók - közölte az akadémikus.

Szabó Gábor felidézte, hogy Szent-Györgyi Albert már az 1960-as években írt egy könyvet a szubmolekuláris biológiáról, amelyben a többi közt azzal is foglalkozott, hogy egy egész dimenzió hiányzik tudásunkból az életjelenségek megértéshez. Az életjelenségeknek nem lehet magyarázata a molekulák, de még az atomok mozgása sem, ismerni kellene az elektronok mozgását is. Erre a kérdésre ma az attoszekundumos lézerek kínálhatnak megoldást - mondta.

A professzor kitért arra, hogy Krausz Ferenc Magyarországon kezdte tudományos pályafutását mint lézeres kutató, majd hamar Bécsbe került és ott is doktorált, majd 2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki. Már az 1990-es évek második felében nemzetközi hírnevet hoztak neki nagyon rövid impulzusú lézerek fejlesztése terén elért eredményei, ezekhez olyan tükröket használt, melyeket magyar kutatók fejlesztettek, majd 2001-ben jelent meg első publikációja az attoszekundumos lézerekről.

Ma is ELI ALPS-ban működik az a laboratórium, ahol Krausz Ferenc korai rákdiagnosztikát szolgáló molekuláris ujjlenyomat csoportja dolgozik - emelte ki az ügyvezető.

Az idei fizikai Nobel-díjasok közül Anne L'Huillier is szorosan kötődik a szegedi kutatóközponthoz. A kutató hosszú éveken át az ELI tudományos tanácsadó testületének tagja volt, komoly munkát és energiát fektetett a központ fejlesztéséről szóló tervek véleményezésébe - mondta Szabó Gábor.

Címkék: nobel-díj

Ezek érdekelhetnek még

2024. December 25. 12:26, szerda | Életmód

Karácsony - Steinbach József: a gyógyulás útja a másikra figyelő bibliai kedvesség

A világnak a másikra figyelő, az életet építő \"bibliai kedvességre\" van szüksége; és ez egyben a gyógyulás egyetlen útja is, mert a másikra figyelve az ember elszakad a saját sebeitől.

2024. December 25. 12:25, szerda | Életmód

Ferenc pápa megnyitotta a Szent Péter-bazilika szent kapuját, megkezdődött a szentév

Ferenc pápa kerekesszékben ülve megnyitotta a Szent Péter-bazilika szent kapuját, és ezzel kezdetét vette a jubileumi szent év, amelynek legelső eseménye az ünnepi mise, amelyet az egyházfő a bazilikában vezet szenteste.

2024. December 24. 10:35, kedd | Életmód

Karácsony - Erdő Péter: hisszük, hogy személyesen tudunk kommunikálni Istennel, és neki hatása van az emberiség sorsára

Hisszük, hogy imáinkban személyesen tudunk kommunikálni Istennel, és neki hatása van az emberiség sorsára

2024. December 23. 09:06, hétfő | Életmód

Jónak lenni jó! - 516 millió forint gyűlt össze a közmédia jótékonysági kampányában

516 millió forint gyűlt össze a közmédia Jónak lenni jó! elnevezésű jótékonysági kampányában - hangzott el a Duna televízión a kampányt záró, vasárnap esti műsorban.